The last one:)

2014.03.24.Hétfő

Kedves Naplóm!
 

Azt hiszem,hogy ezek az utolsó oldalaid az írásommal.Hihetetlen mennyi öröm és bánat van benned.Azt mondtam magamnak,hogy rövid legyek,de nem leszek az,hisz nagyon sok dolog maradt ki.Kezdem az elején.
Mikor először írtam,azt gondoltam milyen hülyeség ez az egész.Miért írnám le azt,hogy W-vel mit beszélek.Pedig,milyen jó volt mindent elmondani Neked!Sőt ha lehetne újrakezdeném.
W...hm-hm W.Te,aki több száz kilométerről sem gondolsz rám soha,most azért gondolj vissza mit csináltam akkor amikor először találkoztunk.
Kiléptem az ajtón és bután eljátszottam,hogy nem tudom mit csináltok a parkban az unokatestvéreddel...Tudtam,persze,hogy tudtam.(Ja igen,ki ne felejtsük meddig göndörítettem a hajam csak,hogy minden tökéletes legyen,és természetesen a kontaktlencsét is utálom betenni,de azért megcsináltam,hátha úgy valamivel szebb leszek...) A szemem sarkából láttam milyen viccesen futsz utánam:D De tényleg,nagyon aranyos voltál ;DD
Miután "megijesztettetek" elvörösödtem mert,
1.Nem tudtam mit csinálni.
2.Annyira boldog voltam,hogy arra is gondoltam,hogy megkérlek: Csípj meg!Mert álmodom!
És így volt ez még körülbelül 15 percig aztán felszabadult lettél és én se akartam földhözragadt lenni,ezért merészkedtem mosolyogni.Aztán jöttek az igazán tökéletes pillanatok:) (Tudom,hogy ezeket már elmeséltem Neked Naplóm,de W-nek személyre szólóan még nem volt alkalmam,majd egyszer elolvassa...)
Tudod amikor "táncoltál" a színpadon én nem csak azon nevettem,hogy m
ilyen hülye vagy.És pillanatok múlva jött a kedvencem!Emlékszel?
"-Mennyire vagy stabil?
-Hát valamennyire az vagyok,deeee... "
És abban a percben mint egy igazi táncost,kidöntöttél.(Már ha lehet így fogalmazni:D) Nem tudtam mit csináljak,olyan zavarba hoztál.Sőt,azt sem tudtam,hova nézzek,a naptól árnyékolt göndör fürtjeimet vagy a barna szemeidet...Végül nem tudtam ellenállni és Téged néztelek.Majd felemeltél a mélyből,de a lila köd körülöttem nem oszlott el.Kicsit még mindig itt van az a köd.Az a mély,sziporkázó,fájdalmas köd.És lassan megöl.Lassanként csak ez a levegő lesz a tüdőmben,és ettől fogok elaludni.Csak az a kár,hogy ez nem az a vasárnapi reggel amikor felkeltem és találkoztunk,hanem az amikor nincs visszaút az örök álomból...
Aztán segítettél úgymond megrongálni a főutcát.És ki ne hagyjuk azt amikor a rakoncátlan lábad hozzám ért.Hát igen,felejthetetlen...nekem.Mert Neked gondolom ez egy kis találka volt egy pisissel.Ne mondd,hogy nem így gondolod...Tudom jól!Csak azt nem tudom mit vártam Tőled,W.Hogy mint a mesékben az enyém leszel?Sajnos nem így lett.Pedig hányszor kívántam jó éjszakát Neked.mikor tudtam,hogy úgysem hallod....És itt fogok elköszönni tőled W.Köszönöm,hogy megismerhettelek és,hogy egyáltalán tudhattam,hogy létezel,de most per pillanat arra gondolok,hogy miért hagytad,hogy ilyen sokáig álmodozzak rólad...De,hogy valami happy end is legyen,elköszönök Tőled mint baráttól,mint ellenségtől,mint hercegtől és persze mint embertől!
És Kedves Naplóm!?Én köszönöm,hogy elmondhattam neked mindent!Azt hiszem 10 év múlva is örömmel,fogom olvasgatni a lapjaidat!Köszönöm,hogy meghallgattál és,hogy sohasem hagytál magamra!:) Még egyszer köszönöm!:)

Xoxo -Blanka

Arnold(:

2014.03.16.Vasárnap

Kedves Naplóm!

Megfogadtam,hogy nem fogok nyafogni Neked,de most krízis helyzet van..
1.Rondának,kövérnek érzem magam...Ami hidd el nekem,nem a legkellemesebb érzés!
2.W-vel nagyon régen beszéltünk...
Remélem ez elég indok arra,hogy érdekeljen mi is történt!(Mivel arról nem tudok beszélni milyen érzés kívülállónak érezni magam,ezért arról nem beszélek.)

W-t nem érdeklem.Ez tény és való...Hogy miért?Megmondom,mert a drágalátos táncpárjával van elfoglalva.Nem viszem túlzásba...azt hiszem....remélem....mindegy:
-Szia W!(:
-Szia,mit szeretnél?
-Mi bajod?
-Semmi,csak nem a legalkalmasabb az időpont,hogy beszéljünk és egyébként is azt hittem,hogy elfelejtettél!
-Mi?Ezt nem értem....Hogy hogy elfelejtettelek?Nem inkább te hanyagoltál el engem?

-Nem érdekel..És úgy látom téged sem,mert kerestél volna...
-Nem kellene megbeszélnünk?! -már a hajamat rágtam.
-Nincs időm,jobban érdekel most a legjobb barátom!....
-Andris?:)Akkor nem zavarlak:))
-Nem,a táncpárom...De jól teszed!Szia.
-Tudod mit?
-Nem,fogalmam sincs..:D
-Ássátok el magatokat!
-Hozz ásót..:Dxd
 

Na,ki spirázza túl a dolgokat?!Hát én nem...Azzal a kis nyomorékkal beszélget.Nem is értem miért gyötröm magam...Úgysem jön össze...Na de mindegy,tartom a könnyeimet estére az ágyba:DDDCsokikkal:DDD
De most térjünk valami vidámabb dologra.:) Fanni és én a minap észrevettünk A Szent Johanna Gimi-ből egy szereplőt.Méghozzá Arnoldot.Nagyon Arnold fan vagyok tehát,mikor megláttam még a könny is kicsordult a szememből.A reakciók:
*Lö ülünk Fannival a folyosón,előttünk sétál el egy fiú.Ránézek és le,aztán vissza és megbököm Fannit Chuck Norris erővel.*
-Fanni!!!Ott van Arnold!! -nem vagyok benne biztos,hogy senki sem hallotta,holott ez egy kis suttogásnak volt betervezve.
-Áú!Mi van?Milyen Arnold?
Odamutattam a célpontra.
-Aaaa.....basszus ez tiszta Arnold! -láttam ahogy felcsillan a szeme.
Szóval,ha azóta meglátjuk,összekuncogunk,mutogatunk vagy csak egyszerűen nem kapok levegőt.:DD Azt hiszem elvarázsolt a lila köd:D

 ANIMALS<3