More?I'm scare....

2014.01.19.

Kedves Naplóm!

Nem beszéltünk már nagyon régóta W-vel.Teljesen bepánikoltam,hogy már nem is emlékszik rám.Szerda délután épp nachost zabáltam az ágyamban pizsiben.(Befontam a hajam,smink nuku és narancssárga volt a nasitól mindenem.)Az ablakom a házunk kapujára pont rálát.Odamentem az ablakomhoz,hogy azt a kis nyamvadt kaktuszt (amit még 2010-ben hoztam el mamáéktól) megöntözzem,mert már nagyon régen nem nőtt semmit,pedig Mama azt mondta,hogy ezek a kaktuszok hamar megnőnek,azért is adja nekem,mert tudja,hogy türelmetlen vagyok:D

Egyszer csak meglátok egy barna hajú,fekete kabátos fiút telefonnal a kezében.Csörögni kezd a telefonom,W hív.

"-Szia!
-Szia!Miújság?
-Semmi extra.Zavarhatlak egy pillanatra?
-Persze!
-Az unokatesóm (vagyis a barátnőm) megakarta mutatni a kutyusotokat...Fé..
-Félixet?
-Igen!Küldenél róla nekem most egy képet?
-Aham:)))
-Akkor egy pillanat:)
-Rendben,köszi!
-Semmiség!
-Pusszancs!
-Pusszancs! -mondtam és leraktam a telefont.
Kimentem pizsamában ami annyit tesz,hogy egy lila rövidnadrág és egy fekete topp és persze a bárányos mamuszom:D.Lementem az udvarra  és ekkor egy ismerős hang kiáltja a nevemet.
-Blankaa!
Összevissza forgolódtam,mire beazonosítottam,hogy a zaj a kapu felől jön.Tehát akit az ablakomból láttam nem más volt mint...
-Sziaaa W! -mondtam kicsit meglepődve.
-Hellóó! -mondta majd megölelt..
Azt hittem ott helyben elolvadok!A derekamnál fogva húzott magához.A fülem éreztem,hogy vörös lesz és ahogy a hajam is áramos lesz.De ezt a csodás pillanatot két dolog törte meg.
1.Eszembe jutott,hogy még megfésülködni,sem volt kedvem és,hogy lefagy a hátsófelem.
2.Hogy drága édesanyám üvölt ki,hogy:
-Szia W!
-Csókolom!
-Blanka  egy szál  semmiben vagy kint.Gyertek be!
Felmentünk a lépcsőn,ahol Anya a teamániájával rögtön letámadta W,hogy milyen teát kér.
-Csokis,kávés,almás,fahéjas,vaníliás,málnás,cseresznyés,zöld almás,narancsos,grapefruitos,áfonyás,ribizlis,szedres...? -sorolta fel az összeset.
-Hűha!Akkor egy fahéjasat! -mosolyodott el W zavartan.
-Blanka?Te?
-Én is egy fahéjasat!

-Rendben bólintott Anya.
-Gyere menjünk fel az emeletre! -ajánlottam fel.
-Oké!
Felmentünk a lépcsőn,bemutattam neki minden szobát és utoljára az enyémbe mentünk be.Először a láva lámpámon ámuldozott,majd a szobám fala,a lila ágyam.Rögtön le is dőlt rá és ezt mondta:
-Nem jössz ide?
Odahuppantam mellé.És Ő pedig közeledni kezdett.Ekkor Anya bejött a teával és a pogácsával és mi rögtön felültünk.
-Köszönjük! -szólt a jövendőbelim.
-Nagyon szívesen,akkor nem is zavarok! -és kiment anya a szobából.
Habár miután kiment tudtam,hogy ott volt az ajtóm előtt mert hallottam,ahogy szuszog.
-Öö..hol is tartottunk?
-Várj!Még ne!
És ekkor hallottam,hogy anya megindult.
-Tessék?
És egy mozdulattal a mellkasán találtam a fejem.Összekulcsolta a kezem a övével.És egyszer csak a fülembe suttogta:
-Tévedtem,jobban kedvellek mint azt gondoltam...
A lepkék akik ott élősködnek a hasamban,fogócskáztak és azt hittem,hogy kitaccsolok e szép pillanat közepette.
-Tényleg?
Majd a fejemet az arca felé fordította és mélyen a szemembe nézett és pislogott,egy amolyan:Igen!
válasszal.Elmosolyogtam és én is pislogtam egyet.Majd felültem és odaadtam neki a teát.

-Hmm..Nagyon finom!
-Anya köszöni!:) -majd felröhögtünk mind a ketten.Beszélgettünk,teáztunk és egyszer csak megszólalt a telefonja.Ennyit hallottam:
-Szia.Mi?Aha.Hát nem tudom.Okééé!Jól van na!Megyek!
És lecsapta a telefont.

-Sajnos mennem kell...
-Kikísérlek..
A kapunál álltunk.Megfogta a kezem,megsimította a hajam és ezt mondta:
-Többet?Félek.. -majd megölelt,elindult és pár lépés után visszanézett.........


Hogy mi a véleményem Kedves Naplóm?Nem tudom.Egyet tudok,szeretem őt!:)